Meneláosz spártai király felesége beleszeret a trójai Parisz hercegbe, aki viszonozza szerelmét, és megszökteti őt Trójába.
A görögök ezért megtámadják Tróját. Már tíz éve tart az ostrom, amikor Agamemnón, a görögök hadvezére, Apollón isten papját megsérti azzal, hogy elveszi tőle lányát. Ezért Apollón kilenc napig tartó dögvésszel súlytja a görögöket. A görögök emiatt hadi gyűlést hívnak össze, ahol Khalkász jós javaslatára Agamemnón ajándékkal kiegeszteli Apollónt.
Agamemnón azonban kárpótlásul elveszi Akhillesztól a barátnőjét, Briszéiszt. Akhilleusz haragra gerjed, és emiatt úgy dönt, hogy nem vesz részt a továbbiakban a háborúban. Akhilleusz isteni származású volt, így megkérte anyját Thetiszt, hogy kérje meg Zeusz főistent, hogy a görögöket érje sorozatos vereség. Zeusz hátráltatja tehát a görögöket a csatákban.
Menelaosz párbajra hívja Pariszt. Menelaosz megnyerné a közdelmet, de Aphrodité istennő segít Parisznak, így a párbajt nem nyeri meg.
Zeusz feleségével, Hérával arról vitatkozik, hogy mi legyen a háború végkimenetele. Zeusz véget vetne a háborúnak, és azt szeretné inkább, hogy ha a görögök hazavinnék Helenét. Héra viszont nem akarja, hogy véget érjen a háború, így Zeusz elküldi háborút szítani Athénét.
Az istenek hol a görögöket, hol a trójaiakat segítik, azonban egy idő után Zeusz az istenek gyűlésén megtiltja, hogy bármelyik isten segítsen bármelyik félnek. Azonban ezt Héra csakhamar megszegi.
Mindkét fél kémeket küld a másik táborába. A görögök Diomédészt és Odüsszeuszt küldik, a trójaiak pedig Dolónt. Dolón útközben lelepleződik Diomédész és Odüsszeusz által, és annak ellenére, hogy mindent bevall, Diomédész megöli Dolónt.
Hektór, aki a trójai király fia, visszaveri a görögök támadását, és ellentámadásba lendül. A tábori erődöt is sikerül bevenniük, sőt még a hajók közül is sokat felgyújtanak. Poszeidón tenger isten, aki Akhilleusz nagyapja, megsegíti a görög sereget. Zeusz megharagszik Poszeidónra, amiért tiltása ellenére is közbeavatkozott a harcokba.
Agamemnón rájön, hogy Akhilleusz segítsége nélkül nem nyerheti meg a háborút, de ennek ellenére Akhilleusz továbbra sem hajlandó harcolni. Patroklosz azonban megkéri Akhilleuszt, hogy az ő páncélját viselve harcoljon a görögök ellen. Akhilleusz beleegyezik. Visszaverik a trójaiakat a városig, ahol Hektór a harcok közepette megöli Patrokloszt, és fegyvereit elveszi.
Akhilleusz haragra gerjed, amiért Patroklosz meghalt. Thetisz megkéri Héphaisztosz kovácsistent, hogy készítsen Akhilleusz számára isteni fegyvereket. Akhilleusz felruházva fegyvereivel mészárlásba kezd a csatatéren, amely az istenek ellenszenvét is kiváltja. Megöli Hektórt, kocsija után köti, és a porban végighúzza, meggyalázva ezzel holttestét.
Az éjszaka Priamosz, a görögök királya Akhilleusz sátrába lopózik észrevétlenül, mert fia Hektór testét szeretné visszakérni Akhilleusztól, hogy rendesen eltemethesse. A testet végül Akhilleusz visszaadja a királynak, és a temetés miatt 12 napig szünetelnek a harcok.
Odüsszeusz ötlete alapján a görögök építenek egy óriási falovat, melybe 30 legjobb harcosukat rejtik el, majd pedig hajóikkal menekülést színlelvén elhitetik a görögökkel, hogy hazamentek, és feladták a háborút. Csak a trójai falovat hagyták maguk mögött, így a trójaiak ajándéknak tekintették. A trójaiak azt hittek, megnyerték a háborút, és nagy ünnepség közepette Trójába vontatták a falovat. Amikor már mindenki elaludt a városban, a harcosok kimásztak a falóból, kinyitották a kaput, hogy a hadsereg behatolhasson a városba. Akhilleusz elesik a város bevételekor, amikor Parisz herceg egy Apollón istentől származó mérgezett nyilat lő Akhilleusz sarkába, amely egyetlen sebezhető pontja.
A görögök ezért megtámadják Tróját. Már tíz éve tart az ostrom, amikor Agamemnón, a görögök hadvezére, Apollón isten papját megsérti azzal, hogy elveszi tőle lányát. Ezért Apollón kilenc napig tartó dögvésszel súlytja a görögöket. A görögök emiatt hadi gyűlést hívnak össze, ahol Khalkász jós javaslatára Agamemnón ajándékkal kiegeszteli Apollónt.
Agamemnón azonban kárpótlásul elveszi Akhillesztól a barátnőjét, Briszéiszt. Akhilleusz haragra gerjed, és emiatt úgy dönt, hogy nem vesz részt a továbbiakban a háborúban. Akhilleusz isteni származású volt, így megkérte anyját Thetiszt, hogy kérje meg Zeusz főistent, hogy a görögöket érje sorozatos vereség. Zeusz hátráltatja tehát a görögöket a csatákban.
Menelaosz párbajra hívja Pariszt. Menelaosz megnyerné a közdelmet, de Aphrodité istennő segít Parisznak, így a párbajt nem nyeri meg.
Zeusz feleségével, Hérával arról vitatkozik, hogy mi legyen a háború végkimenetele. Zeusz véget vetne a háborúnak, és azt szeretné inkább, hogy ha a görögök hazavinnék Helenét. Héra viszont nem akarja, hogy véget érjen a háború, így Zeusz elküldi háborút szítani Athénét.
Az istenek hol a görögöket, hol a trójaiakat segítik, azonban egy idő után Zeusz az istenek gyűlésén megtiltja, hogy bármelyik isten segítsen bármelyik félnek. Azonban ezt Héra csakhamar megszegi.
Mindkét fél kémeket küld a másik táborába. A görögök Diomédészt és Odüsszeuszt küldik, a trójaiak pedig Dolónt. Dolón útközben lelepleződik Diomédész és Odüsszeusz által, és annak ellenére, hogy mindent bevall, Diomédész megöli Dolónt.
Hektór, aki a trójai király fia, visszaveri a görögök támadását, és ellentámadásba lendül. A tábori erődöt is sikerül bevenniük, sőt még a hajók közül is sokat felgyújtanak. Poszeidón tenger isten, aki Akhilleusz nagyapja, megsegíti a görög sereget. Zeusz megharagszik Poszeidónra, amiért tiltása ellenére is közbeavatkozott a harcokba.
Agamemnón rájön, hogy Akhilleusz segítsége nélkül nem nyerheti meg a háborút, de ennek ellenére Akhilleusz továbbra sem hajlandó harcolni. Patroklosz azonban megkéri Akhilleuszt, hogy az ő páncélját viselve harcoljon a görögök ellen. Akhilleusz beleegyezik. Visszaverik a trójaiakat a városig, ahol Hektór a harcok közepette megöli Patrokloszt, és fegyvereit elveszi.
Akhilleusz haragra gerjed, amiért Patroklosz meghalt. Thetisz megkéri Héphaisztosz kovácsistent, hogy készítsen Akhilleusz számára isteni fegyvereket. Akhilleusz felruházva fegyvereivel mészárlásba kezd a csatatéren, amely az istenek ellenszenvét is kiváltja. Megöli Hektórt, kocsija után köti, és a porban végighúzza, meggyalázva ezzel holttestét.
Az éjszaka Priamosz, a görögök királya Akhilleusz sátrába lopózik észrevétlenül, mert fia Hektór testét szeretné visszakérni Akhilleusztól, hogy rendesen eltemethesse. A testet végül Akhilleusz visszaadja a királynak, és a temetés miatt 12 napig szünetelnek a harcok.
Odüsszeusz ötlete alapján a görögök építenek egy óriási falovat, melybe 30 legjobb harcosukat rejtik el, majd pedig hajóikkal menekülést színlelvén elhitetik a görögökkel, hogy hazamentek, és feladták a háborút. Csak a trójai falovat hagyták maguk mögött, így a trójaiak ajándéknak tekintették. A trójaiak azt hittek, megnyerték a háborút, és nagy ünnepség közepette Trójába vontatták a falovat. Amikor már mindenki elaludt a városban, a harcosok kimásztak a falóból, kinyitották a kaput, hogy a hadsereg behatolhasson a városba. Akhilleusz elesik a város bevételekor, amikor Parisz herceg egy Apollón istentől származó mérgezett nyilat lő Akhilleusz sarkába, amely egyetlen sebezhető pontja.
Anonymus
tht